HTML oldalunk szövegét kétféle módon formázhatjuk. Egyrészt közvetlenül, a tagek beírásával. Másrészt lehetőségünk van arra is,
hogy az adott dokumentumra vonatkozóan alapértelmezett formázási utasításokat adjunk meg. Ezt a StyleSheet használatával tehetjük meg, mely
nagymértékben megkönnyíti munkánkat. Erről a módszerről egy későbbi fejezetben még szót ejtünk.
Térjünk vissza a szövegformázó tagekhez! Legcélszerűbb, ha oldalunk legelején ( még a <BODY> tagben ) megadjuk a
szöveg színét ( TEXT opció ). Emellet létezik külön parancs a betű típusának és méretének megadására is. A karaktertípus változtatásakor vegyük
figyelembe azt, hogy honlapunk látogatója nem feltétlenül rendelkezik a mi betűtípusunkkal! Ezért igyekezzünk olyat megadni, mely a legnagyobb
valószínűséggel a legtöbb gépen megtalálható. Ilyenek a Microsoft alapértelmezett betűi, mint például: Times New Roman, Arial, Courier
New, Tahoma, MS Sans stb. Ha mégis a felhasználó számára ismeretlen karaktertípust adnánk meg, akkor a böngésző automatikusan az ő
alapértelmezett készletét fogja használni.
A betűformázás parancsszava a <FONT>, melyet a formázott szövegrész végén a </FONT> tag zár le. Opciói
lehetnek :
A karakterek tulajdonságait befolyásolják még a <B> ( bold - félkövér ), az <U> ( underline - aláhúzott ), az <I>
( italic - dőlt ) és az <S> ( striked - áthúzott ) tagek.
A betűk függőleges elhelyezkedését is változtathatjuk. A <SUP> parancs felső indexet, a <SUB> pedig alsó indexet eredményez.
A felsoroltak mindegyike rendelkezik zárópárral.
Honlapunk szövegét bekezdésekre is tagolhatjuk. Ezen bekezdéseket a <P> és a </P> tag szegélyezi. A böngészők az egyes bekezdéseket
mindig elkülönítik egymástól, köztük szünetet hagynak. Maga a <P> parancs az ALIGN="igazítás" opcióval rendelkezik. Értékei lehetnek: "left"
- balra rendez ( alapértelmezett ), "center" - középre rendez, "right" - jobbra rendez és "justify" - sorkizártan rendez.
A jobb áttekinthetőség érdekében a <HR> tag segítségével egy egyszerű vonalat húzhatunk két elkülöníteni kívánt rész közé. A tag opciójaként
megadható ALIGN="left/center/right" a vonal elhelyezkedéséért, a WIDTH="szélesség" pedig a vonal szélességéért felelős. Ez utóbbi értékét megadhatjuk
pixelben és a böngészőablak szélességének százalékában. A NOSHADE tulajdonsággal a vonal árnyékolását kapcsolhatjuk ki.
A HTML nyelvben a listák szerkesztése is igen egyszerű. Létezik hozzá külön tag is, de listánkat elkészíthetjük úgy is, hogy magunk adjuk meg szóközönként a bal
margótól mért távolságát az egyes listaelemeknek. Ez persze hosszadalmas, ezért érdemes a parancsszavas megoldást választani.
A listákat kétféle kategóriába sorolhatjuk: lehetnek rendezettek ( ordered ) és lehetnek rendezetlenek ( unordered ). A rendezetteket az <OL>
vezeti be, míg a számozatlant ( rendezetlen - unordered ) az <UL> tag. Természetesen mindkét felsorolási mód rendelkezik zárópárral.
Emellett mindkettőben az <LH> parancs adja meg a listafejlécet, melyet az </LH> zár. Az egyes listaelemeket az <LI>
tag jelzi, zárópárja nincs: egy listaelem addig tart, amíg nem következik egy másik <LI> parancs. (A listáknál azonban már előjön a
honlapkészítő legnagyobb problémája: a kompatibilitás. Habár az <LI> utasításnak "papíron" valóban nincs zárópárja, jobb azt kitenni.)
A rendezett listánál az elemek sorszámokat kapnak. A számozás kezdetét a SEQNUM="kezdő sorszám" opcióval adhatjuk meg. Ha egy már definiált
lista számozását kívánjuk folytatni, akkor az újabbnál (természetesen az <OL> tagen belül) a CONTINUE tulajdonságot adjuk meg.
Egyes böngészők jobban szeretik a START="szám" tulajdonságot a kezdősorszám megadásakor. Ilyen az Internet Explorer is. Emellett a TYPE="jelzés típusa"
opciót is megadhatjuk. Lehetséges értékei: 1 / a / A / i / I - arab számok, latin kis- és nagybetűk, római kis- és nagyméretű számok. A START utasítás értéke
minden esetben szám, az ABC betűinél az angol ABC-ben elfoglalt hely számít. Az ugyanitt alkalmazható COMPACT beállítás a listaelem közötti üres teret tünteti
el. Ez utóbbit nem szeretik a böngészők - a W3C szabvány
(az Internet "szabványügyi" testülete) sem javasolja használatát.
A másik típus, melyet az <UL> tag vezet be, a TYPE="típus", az SRC="elérési út/ képnév.kiterjesztés" és a WRAP="irány"
opciókkal formázható. A TYPE="disc / square / circle" tulajdonság a bajuszkaraktert adja meg, amely a listaelemek előtt szerepel (teli kör, teli
négyzet, kör). Az SRC="elérési út/ képnév.kiterjesztés" paranccsal az elem előtt álló képecskét határozhatjuk meg. A WARP="irány" utasítással a
többoszlopos listák igazítását változtathatjuk. Értékei lehetnek: "horiz" - vízszintesen és "vert" - függőlegesen. Itt is lehetőség van a
COMPACT utasítás használatára, de nem javasolt.
Figyelem! Az egyes böngészők eltérhetnek listaértelmezésükben! A felsorolt opciók nem ismertek minden böngésző számára!
Mindezeken kívül használhatunk még könyvtárlistát és menülistát is. Ezen típusok a számozatlan ( unordered - rendezetlen ) lista speciális
fajtái. A könyvtárlista a <DIR> taggel indul és </DIR> paranccsal zárul, míg a menülistát a <MENU> és a </MENU>
utasítások keretezik. Ezek a normál számozatlan listától abban különböznek, hogy a könyvtárlista elemei 20 karakternél, a menülisták elemei pedig egy sorosnál nem
lehetnek hosszabbak.
A listák ötödik fajtáját leíró listáknak nevezzük. Ezek a <DL> és a </DL> tagek közé kerülnek. A fejléc megadását a már ismert
<LH> utasítás végzi. Az egyes elemeket a <DT> parancs vezeti be, a hozzájuk tartozó leírást a <DD> tag után kell beírnunk.
A két utasítás egyike sem rendelkezik zárópárral. Az egyes listaelemek végét a leírást bevezető <DD> utasítás jelzi, ami a következő <DT>
parancsig tart.