A HTML nyelv szintaktikája nagyon egyszerű. Szokták WYSIWYG ( What You See Is What You Get ) típusú nyelvnek is nevezni.
Parancsszavai az úgynevezett tag-ek, melyeket a kisebb - nagyobb ( < és > ) jelek közé kell beírnunk. Maga a programozási nyelv
tulajdonképpen szövegformázásra, képek beillesztésére és hivatkozások elhelyezésére alkalmas. Éppen ezért a formázó elemeket mindig a formázandó
rész elé kell beírnunk. A legtöbb parancsszó ( tag ) rendelkezik zárópárral, melyet a formázandó rész után helyezünk el. ( Kivétel például
a sortörés - <br>, melynek nincs zárópárja. ) Ezen zárópárokat úgy képezzük, hogy a tag elé - természetesen még a < és > jelek
között - egy / jelet írunk. Például a <p> zárópárja </p>. A legtöbb tag rendelkezik különböző tulajdonságokkal
( opciókkal ). Ilyenek például a vízszintes ( ballra, jobbra, középre ) és a függőleges ( fentre, lentre, középre ) elhelyezés. Ezeket a
tag neve után, attól szóközzel elválasztva kell begépelnünk. Az opciók értékeit idézőjelek közé zárva szokás beírni.
A HTML nyelv nem különbözteti meg a kis- és nagybetűket. Mégis célszerű a tag-eket csupa nagybetűvel írni, hiszen ez sokkal
áttekinthetőbbé teszi oldalunk forrását, mely megkönnyíthet egy későbbi szerkesztést.
A nyelv megkötéseket alig tartalmaz, csak néhány elrendezési követelménye van. Ezek persze nagyon fontosak, betartásuk kötelező.